Tikkun Olam

A héten ismét rengeteg dologban volt részem. Nagy ünnepség volt nálunk, mert az előző csapat végzett a képzéssel és "diplomaosztót" tartottunk. Újra és újra rádöbbenek milyen jó dolog ekkora közösségben élni. A mi csapatunk készítette elő az ünnepi vacsorát, mások az osztálytermet díszítették. A közös ünneplés természetesen dicsőítéssel kezdődött, majd imádkoztunk a végzősökért. Pár nappal később ki is költöztek a bázisról. Miközben őket néztem azon gondolkodtam, hogy körülbelül 3 hónap és én fogok ott állni. Elköszönök azoktól, akikkel most az időm legnagyobb idejét töltöm. Nem kell többet amiatt aggódnom, hogy vajon ma este van-e vizünk vagy éppen áramunk. Többé nem kell kerülgetnem másik 7 embert a szobámban, mert csak én leszek ott. Többé nem ugranak gyerekek bármelyik pillanatban a nyakamba. Különleges érzés otthon érezni magamat ott, ahol nem beszéli senki a nyelvemet. Legalábbis a magyar nyelvet nem, de annál sokkal mélyebb dolog köt itt össze minket, mert ha azt mondom, hogy Róma 8,28 (Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál) azt bizony értik, ha elkezdek dúdolni egy dicsőítő dalt körülöttem rögtön folytatja valaki.. Nehéz lesz elköszönni? Biztosan. De hála van a szívemben, hogy együtt szolgálhatok ezekkel az emberekkel, hogy együtt építhetjük Isten országát. Lehet, hogy hamarosan másik kontinensen, más szolgálati területen, de közös céllal. A héten tanultam egy nagyon fontos héber kifejezést: Tikkun Olam, ami azt jelenti, hogy meggyógyítani, átformálni, helyreállítani. Erre kaptunk hívást mindnyájan, hogy azon munkálkodjunk, hogy szebb legyen ez a világ. Az a világ, amit eredetileg Isten tökéletesre teremtett és majd egyszer újra tökéletes lesz. De addig az a küldetésünk. hogy Isten országát hirdessük és éljük mások elé. És én olyan hálás vagyok azért, hogy, mostantól, amikor azért imádkozom, hogy Isten munkálkodjon az egész világon, akkor már lesznek előttem arcok, akik szolgálnak szerte a világban. Emberek, akiket Isten megszólított és elhívott arra, hogy magukat háttérbe helyezve neki szolgáljanak. Szeretem látni, hogy Isten égő szívet ad az Ő népének, kortól, országtól, nemzetiségtől függetlenül és kimondhatatlan öröm van bennem azért, hogy nekem is ilyen szívet ajéndékozott Isten. Ahogyan Ezékiel próféta írja: "Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek... Az én népem lesztek, én pedig Istenetek leszek."