Isten gondoskodó

Az elmúlt hetet több mint egy év után ismét iskolapadban töltöttem. A témánk Isten karakterének, természetének és szerepeinek megismerése volt. A tantermi légkör, a tananyag, a "tankönyv" (Biblia😊) egészen ismerős volt számomra. Valami mégis egészen másképp történik itt.. Mert az első pillanatban elmondták, hogy itt nem az a cél, hogy több tudásunk legyen, hanem az, hogy a szívünk megértse kicsoda Isten és kicsoda az ember. Isten rengeteg módon bemutatkozik a Bibliában. Ő a jó pásztor, aki megkeresi az elveszettet, a Teremtő, aki mindnyájunkat megalkotott, a Mester, akit követhetünk. Számomra ezen a héten egészen személyes módon mutatkozott be Isten, nem a tananyagban, hanem a való életen keresztül. Úgy találkozhattam vele, mint gondviselővel. Mert egy számomra nagyon fontos emberről gondoskodott a kórházi ágyon és teszi mé most is. De nem csak mellette van ott minden pillanatban, hanem mellettünk is, akik aggódunk és imádkozunk érte. Nagyon hálás vagyok, hogy itt a bázison és otthon is sok-sok ember Isten elé viszi ezt a helyzetet és együtt tapasztalhatjuk meg, hogy az imádságnak bizony hatalmas ereje van. Egy Igén keresztül is bátorítást kaphattunk: Bárcsak nagyon megáldanál engem, és kiszélesítenéd határomat, velem lennél, és megoltalmaznál a bajtól, hogy ne érjen fájdalom! És megadta neki Isten, amit kért." (1Krón, 4,9-10) Nagyon hálás vagyok érte, hogy, amit tanulok és tudok Istenről, azt megtapasztalhatom a való életben is. Mert Ő ugyanolyan hűséges, mint száz, kétszáz vagy kétezer évvel ezelőtt. A nehéz hétköznap után, ami sok ismerettel és megtapasztalással gazdagított a hétvége egészen békésen telt. Egy kedves osztálytársammal kipróbáltuk a tradicionális balinéz masszázst. Majd felfedeztünk egy bevásárlóközpontot, ahol több igen különleges darabbal bővítettük a ruhatárunkat. A hétvége másik fénypontja az volt, amikor vasárnap társasjáték partit tartottunk. Egészen komoly művészet volt 5 nemzet Uno szabályzatát összehangolni. Minden rendben is ment remekül haladtam a győzelem felé. Kiválóan taktikáztam, hiszen  egy fekete +4-es maradt a végére, (Tudjátok az, amit bármire rá lehet rakni) elégedetten le is tettem, majd közölték, hogy ilyen lapot nem lehet utoljára lerakni. Nem is értem,hogy létezhet ilyen szabály más országokban... Így hát kénytelen voltam beérni a 4.hellyel. Sebaj legközebb már tényleg mindent tisztázunk és talán én fogok nyerni, persze tudjuk a játék a fontos nem a győzelem.