Az első magyar szavak

A sűrű hétköznap után a hétvége remek lehetőség a sziget felfedezésére. Így történt ez ma is. Ebéd után egy kávézó felé vettem az irányt, mert ott lehet kapni az egyik új kedvenc édességemet, a sült banánt. Igen, tudom, hogy elsőre nagyon furcsán hangzik, de tényleg nagyon finom. A kávémra és a desszertemre várakozva hirtelen furcsán ismerős szavakra lettem figyelmes. A helyiség túloldalán valaki így szólt: "Bent jó lesz, vagy kint üljünk le?" Nagyon megörültem, és tőlem nem megszokott módon rögtön megszólítottam az idegeneket, hiszen ez volt az első magyar mondat, amit élőben hallottam, amióta itt vagyok. Helyet foglaltak a mellettem lévő asztalnál, elmeséltem, hogy önkénteskedni jöttem, ők pedig, hogy nyaralni. A párral volt egy magyar idegenvezető is, aki itt él Balin. Így, ha valaki véletlenül látogatóba érkezik hozzám a következő pár hónapban, már a programok szervezésével sem lesz gond. Nagyon érdekes élmény volt ennyire örülni számomra ismeretlen embereknek, csak azért, mert egy nyelvet beszélünk. Bár tudnánk így örülni egymásnak mindig, hisz van bennünk közös: mindnyájunkat Isten alkotott, ő formált bennünket ilyenné, és szeretné, hogy örüljünk egymásnak. A következő héten bőven lesz lehetőségem gyakorolni, hogy örüljek másoknak, mert kezdetét veszi a képzés. Ez pedig azzal jár, hogy el kell hagynom a kis magán szobácskámat, és be kell költöznöm egy nagy szobába másik 8 emberrel. Szóval örömködésre fel!